November 1.

Ma egy kicsit újra velünk voltak akik már nem lehetnek velünk.
Pár gondolatra megálltunk mellettük, talán le is ültünk, ők pedig hallgattak minket. Elmondhattunk nekik mindent, ami a szívünket nyomja, a hiányt, ami már örökké megmarad míg élünk. De ez a nap az emlékezésé is volt, emlékeztünk, ők pedig mosolyogva figyeltek. Emlékezz rájuk, gyújts egy gyertyát és dúdolj halkan egy dalt nekik!
Hadd mosolyogjanak...