Minden szart el lehet adni Karácsony ürügyén.

Változnak az idők, és sokszor nem a helyes irányba.
Máig emlékszem, amikor jóapám érezvén a Karácsony közeledtét engem, mint kisgyereket éveken át lázban tudott tartani. Igen, ugyanis anno a konyhánk ablakából rendszertelen időközönként (de amikor biztos volt benne, hogy a szobában vagyok) az erkélyre egy-két szaloncukrot dobott be, majd felhívta figyelmünket (nővéremmel), hogy látta a Mikulást a sarkon elrohanni. Óriási húzás, eredeti ötlet, és éveken át buzgón kutattuk át az erkélyt szaloncukorra vadászva.

A műfenyő már lassan kiszorítja az igazit a karácsonyi estékről. Ja, ha vége az egésznek lebontod, bevágod a szekrénybe, aztán porosodhat a következő használatig.
Kényelmes, praktikus, nem hullik, többször felhasználható, és elég egyszer megvenni.
A gyantaillatú varázslatot meg felejtsd el.
2006. egy szupermarket. Nagykanizsa. Magyarország. Kommercialista világnézet, csillivilli giccsparádé. Fehér műfenyő, glitteres okádék. Fekete karácsonyfadíszek(?).
Kék LED világítású jégkocka kinézetű "égősor". Nyami.
"Ahogy épp kifolyt az átlátszó műanyag"-műjégcsap.
(talán ipari melléktermék, nálunk a cégnél üvegből van ilyen, de azt kiszórják)
USB-s lávalámpa. (hasznos holmi)
Mp3- lejátszós távirányítós autó. Kb 1:5 arányú, ha elüti a kiscsávó anyut, mert nem hallja a poharak csilingelését a másnapi vendégváráskor mert bömböl a Megasztár, akkor garantált a bokatörés.
És a csúcs. Külön köszönet Grassnak, akinek van kamerásmobilgya (amit szerintem ilyen esetek dokumentálására találtak ki és nem posztergyártásra, meg családi fotoalbumhoz). Szóval a csúcs: a képen látható aranyos kis ruci.
Ja, biztos ami biztos, az árcetlijén rajta van, hogy mennyi Zloty-t kell leszurkolni érte.
Igen, az ár rajta van lengyelül, csehül, szlovákul is. Szeretett gyermekeinknek megvéve komplett idiótát csinálhatunk szegényből. Arról meg nem is beszélek, hogy mit mond a csemete, amikor pár év múlva öntudatára ébredve visszanézi a karácsonyi képeket...

Emlékszem, amikor kibújtam a bőrömből, mert Holdautót kaptam (Elzett művek).
Villanyvasút. Nem, nem ez a mostani elnagyolt csúfos "fröccsöntött gyermeköröm", hanem a minőségi. Máig is megvan, mert túlélte a gyerekkorom.
Távirányítós autó. Igen, volt, de vezetékkel volt összekötve az irányító az autóval, és az autó is Skoda volt, esetleg Moszkvics.
Kerregős lézerpisztoly, ami villogott is, mert tűzkövet reszelt venne a lendkerék.

Akkoriban nem arról szólt a karácsony, hogy villogjon, nagy legyen, meg drága. Nem arról szólt, hogy minden szart el kell adni, csak előtte rá kell írni, hogy "Boldog karácsonyt!", hiába olyan csupacsicsa cucc, hogy máskor eszünkbe nem jutna megvenni...
Inkább egymásra figyeljünk, ne vesszünk el a villódzó fények között!