Egyszerű emberek II.

Már megint a munkába vivő busz.
Megint beszélgetnek az emberek.
Már megint birkák.
Az egyik felkiált, amikor a busz bekanyarodik és megpillantja az amúgy már hetek óta kivilágított útszéli szállodát: "Néé, világít a szálloda! Biztos vannak vendégek..."
Igen, a szálloda márcsak ilyen, néha (vagyishogy mindig) vendégek is vannak benne. De nem hinném, hogy így jeleznék a lakók jelenlétét.
A másik nekiáll kiabálni, hogy ő bizony nem vesz a kapu előtt álló péksüteményes autóból semmit, jó neki a szupermarketben vásárolt portéka is, mert az csak ennyibe került.
Amúgy ízlene neki ez is, csak a pénztárcájának nem ízlik. Ezt tényleg mindenkinek tudni kell?
Megaztán ez "a rohadt eső", meg a hideg. Ő az a típus, aki pár hete még majd' megfulladt "a rohadt meleg"ben, és esőért siránkozott.
Jaja, nyáron hideg kéne, télen meg meleg. Ha esik, akkor napsütés, ha süt, akkor meg eső kéne neki.

Már megint az "egyszerű emberek".