2007-10-31

...

Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors;
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt...

                                     Tóth Árpád: Szeretnék átölelni...

Címkék:

4 Comments:

Anonymous Névtelen said...

Mondd miért nem tudsz egy kicsit örülni a más boldogságának??

14:21  
Blogger NilsCo said...

Ennek most semmi köze nem volt semmihez. Tóth Árpád összest olvasok, és szép ez a vers.

22:51  
Anonymous Névtelen said...

Jó kifogás sose rossz :S...

Eléggé egyértelmű....

00:11  
Blogger NilsCo said...

Soha nem hazudnék Neked... :(

00:45  

Megjegyzés küldése

Links to this post:

Link létrehozása

<< Home