
Először volt a száj és körömfájás, aztán jött a szivacsos agyvelőgyulladás. Közben néha SARS. És a média nekiállt hisztizni. Így, meg úgy, mindenki meg fog halni szörnyű kínok között. Az épp érintett állatállományt nekiálltak irtani ha kellett, ha nem. Mint háborúban, inkább haljon több ezer ártatlan, mint maradjon akár egy áruló is. Jó, tudom, a járványok megelőzésében, terjedésük megakadályozásában nincs pardon. De azok, akiket nem érintett közvetlenül a dolog csak azt vették észre, hogy áll a bál, sipákolnak akik erre hajlamosak. Meg persze a kiirtott állatok miatt drágább lett a hús. Aztán szép lassan elült a pánik, hát elő kellett rukkolni valami újjal amitől félni lehet. Tehát kellett a madárinfluenza, amibe aztán tényleg a fél világ fog belepusztulni. Hacsak nem az újabb kiirtott madarak, mert ember csak töredéke pusztult bele annak, mint ahányat egy mezei influenza, meg egyéb mindennapos betegség évről évre elvisz. Madarak kihúzva, most jönnek a disznók. Disznóinfluenza. Ha ez se jön össze, akkor valami csótányköhögés jön, vagy valami ilyesmi. Bár az nem, mert csótányt nem eszik senki, nem lehet pénzt keresni rajta. Az a lényeg, hogy bármi jön, kérjük meg a médiát, hogy mégnagyobb hisztit rendezzen. Mert a népnek mindig kell valami, amitől félni lehet.
Címkék: Egyéni szoc. prob., Elmélkedés